Búcsúztak a Alma Matertől a kölcseys diákok
Csütörtök délután tartotta ballagási ünnepségét a Kölcsey Ferenc Főgimnázium.
Több száz hozzátartozó követte figyelemmel a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán a ballagási ünnepséget, amelyen hat osztály diákjai búcsúztak az oktatási intézménytől, ahol négy, vagy akár nyolc éven keresztül koptatták a padokat és szívták magukba a tudást. De sokat tanultak az életről is, és arról, hogy hogyan kell közösséget építeni és közösségben élni.
A rendezvény a tanárok és a meghívottak bevonulásával vette kezdetét: városunk meghatározó magyar személyiségei, egyházi előljárók, politikusok is részt vettek az ünnepélyen. Majd következtek a rendezvény főszereplői: hat osztály több mint kétszáz végzős diákja.
Először Pataki Enikő igazgató látta el a ballagókat jó tanácsokkal és kívánságokkal. Figyelmeztette őket: azzal, hogy elballagnak, felelős felnőttek lesznek. De nem csak magukért fognak felelni, hanem az álmaikért - azok megvalósításáért is. Kérte a diákokat: merjenek nagy célokat kitűzni maguk elé és bízzanak magukban - így lesz belőlük sikeres felnőtt. Minden végzős csodát rejt magában - mondta az igazgatónő, majd emlékeztette a diákokat: kilépve az életbe nem szabad elfelejteniük, hogy nem csak négy vagy nyolc évig kölcseys az, aki ebben az iskolában végez, hanem egész életében az itt átélt szellemben, a magáévá tett értékrend szerint kell élnie. Pataki Enikő egy Szilágyi Domokos idézettel búcsúzott a végzősöktől: „mutasd, mutasd meg, hogy tied/az erő, a bátorság, az ész,/hogy a jövő magad vagy, és/ a jövő nem hal meg soha, "
Pataki Csaba szenátor, a Szatmár Megyei RMDSZ szervezet elnöke is búcsúzott a diákoktól. Elmondta: visszavárják őket - nem csak az iskola, hanem a szatmári magyar közösség is. „Elmehettek, tudást gyűjthettek akár a tengeren innen vagy azon túl is, de arra kérek mindenkit, hogy jöjjön majd haza és tegyen egy téglát ennek a közösségnek a jövőjéért is." A politikus is egy idézettel zárta beszédét: „Nem mindenkinek kötelessége, hogy nagy ember legyen, de az már egy nagyon szép dolog, ha valaki ember tud maradni."
Újabb búcsúztató beszédek következtek, búcsúztak a tizenegyedikesek a nagyoktól és a ballagók azoktól, akik még tovább koptatják az iskola padjait. A tanárok nevében Sárándi Annamária tanárnő Kovács András Ferenc De profundis című versével búcsúzott a diákoktól.
A most ballagó évfolyamnak két "legjobb tanulója" is volt: mindketten a XII. A osztályba jártak, és színtízes diplomával búcsúztak a Kölcseytől. Kerekes Anna és Dancu Júlia - mert ők voltak az évfolyamelsők - számos díjat vettek át. De nem csak ők, hanem nyugdíjba vonuló tanárok és az elmúlt években kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok is ajándékcsomagokat és díjakat kaptak. Felsorolni is nehéz lenne a rengeteg elismerést és a rengeteg személyt, akik díjat alapítva ösztönzik a diákokat a minél jobb eredményekre.
